Bence,már 8 hónapja Angyalka. Ez már nagyon sok idő,amit távolt tölt nélkülünk. És sajnos már soha nem kaphatjuk vissza őt!  Egyre fájdalmasabb elviselni a hiányát. Főleg,hogy most jön a jó idő ,és mindenki kihozza a babáját a jó levegőre. Megmondom őszintén, kerülöm őket... Még mindig nem sikerült felfognom,hogy miért kellett ennek megtörténnie velünk! Tegnap elkezdtem az elejétől elolvasni a blogom, a kommenteket. Boldog voltam,ugyan akkor kicsit szomorú is. Újra beleéltem magam a helyzetbe. Boldog voltam,mert tudtam vezetni a blogot, örülök,hogy ennyien olvasták/olvassák. Nagyon jó érzés volt viszont olvasni a kommentárokat. A blogot átölelte a szeretet. Mint a szülői,mint az olvasók általi szeretet. Bár Bencét, az olvasók közül szinte ,senki sem ismerte csak képekről,mégis mindenki megszerette. Köszönöm nektek a kedves szavakat, Bencének biztosan sokat jelentett és érezte,hogy mennyien várták haza,és végigizgulva a minden napokat gondoltak Rá! Ezt,sosem fogja elfelejteni!  Nagyon Szeretünk Kisfiam!