Minden percben, minden pillanatban
Itt jársz gondolatainkban.
Nem tudunk nem gondolni Rád!
Hiába mondják-az élet megy tovább!
Igen, valóban élünk, de hogyan?
Összetört szívvel, szomorúan,
Mert Te nem vagy itt, nem láthatunk,
S így el sem múlhat bánatunk.
Titkon azt reméljük,hogy felébredünk,
S akkor itt leszel velünk.
De aztán rájövünk, ez nem álom,
Ez az ébrenlét, s szívünket
a fájdalom érzése szaggatja szét.
Összetört szívünk, széthullott életünk,
De ami összetart bennünket,
az a szeretetünk.
Mert ugye tudod, érzed Kicsim,
Hogy mi Téged nagyon,
de nagyon szeretünk?!
Örökkön örökké, míg a világ világ,
Szeretünk Téged, és várunk Rád!
