Kicsit fárasztó hét volt ez,de azért jól tellt.Most a suliba a jegyeimen próbálok javítani,mert ez a félév már számít a továbbtanuláshoz. Nem lesz elég a 4-es átlag. Egyik nap azon gondolkoztam,hogy milenne ha szülésznő lennék... ez a gondolat csak úgy rámjött. De nem tántorítok attól,hogy a koraszülött intenzíven dolgozzak. Már a főiskolát is kinéztem,hogy hova szeretnék menni.
Tegnap voltunk Bencénél,rendbehoztuk a sírt.A fagyos földet annyira nem lehetett elgereblyézni,de azért meglehetett csinálni. A karácsonyi mécsest még nem hoztam be,még jól mutat ott kinnt. Ha jobb idők lesznek egy másik koszorút akarunk csináltatni a régi helyett.Már kezd egy kicsit szétfagyni.De amíg fog esni a hó meg nagyon hidegek lesznek addig még kibírja.Az angyalt is ,amit egy kedves barát hozott,az ellopottak helyett nemsokára kivisszük Bencéhez.Csak előtte lekell fújatni,mert nem a legfehérebb. Remélem ezt már nem fogja ellopni senki. De ha mégis sor kerülne erre,akkor akár hol is lesz,Bence tudja,hogy az övé.
Nagyon sokat gondolunk Bencére. Itt van velünk,érezzük a jelenlétét,ami nagyon jó érzés!