Ma 3 hónapja,hogy az Angyalkákhoz költöztél. Nekünk 3 fájó hónap, de reméljük,hogy Neked ezek boldog hónapok. Nagyon szeretünk Kicsi Bencénk.Legyél boldog odafennt.Az odaérkező Angyalkákat,pedig fogadd magadhoz,ahogy Téged fogadtak,hogy ne szomorkodj nélkülünk!
2010.11.01. 07:50 mrdudo
12 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://bencuka.blog.hu/api/trackback/id/tr766466815
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zs 2010.11.01. 11:08:35
Gyújtottam érte egy gyertyát!
Anita 2010.11.01. 12:34:47
Legyél boldog odafenn édes kicsi Bence. Nem feledünk el gyönyörű kicsi hős. :(
Niki 2010.11.01. 16:38:40
Köszönöm szépen!
Júlia 2010.11.01. 17:26:12
Kicsi Angyalka... Érted is ég a mécsesem.... Hiányzol...Kicsi Csillagszemű.....
cseppke 2010.11.01. 17:27:23
Én is gyújtok neki egyet. Biztosan nagyon sokan tettek, tesznek így.
Niki 2010.11.01. 17:36:59
köszönöm szépen a gyertyákat!
Vali 2010.11.02. 21:59:34
" Anya , higgy nekem, én most is itt vagyok,
karodban nyugszom, Veled álmodom,
Anya hallgasd, ezt válaszolom:
Örökké a gyermeked maradok."
(Örök Gyermek Dal)
Ezt így érezzük mi is és ezt kívánom neked is.
Minden tiszteletem a tiéd!!
(Egy angyalka nagymamája)
tundi30 2010.11.03. 17:32:53
Niki, ha úgy érzed, korai még Bence kiságyát eladni, akkor ne tedd! Talán még nincs itt a lelkedben az ideje ezekkel a kérdésekkel foglalkozni! Nekem 2 év kellett hozzá, hogy Rolika szekrénybe pakolt ruháit összerakjam egy helyre. Ha még nem tudsz a neki vásárolt holmiktól elszakadni, akkor ne sürgesd, mert utána nagyon rossz érzés tölthet el. El fog jönni ennek is az ideje, és biztos vagyok benne, hogy akkor is lesz anyuka, akinek épp szüksége lesz rá! De az sem kizárt, hogy addigra nektek lesz rá újra szükségetek, ki tudja, hogy alakul majd az életetek. Mindenhez kötődünk, amit nekik szerettünk volna megadni, s ami itt maradt velünk. Ezeket lélekben éppúgy el kell majd engednünk, mint a gyermekeiket. És ez csak egy ici-picivel könnyebb, mint őket magukat elengedni :( S ha megtörténik, akkor nagy előrelépés lesz, de ha ez ideje korán történik, akkor a gyászban hátra fogsz lépni, nem előre.
Ölellek!
Niki 2010.11.04. 10:33:03
Köszönöm Tündi, teljesen igazad van. Ezt nagyon át kell gondolnom. Vali! Köszönöm szépen a verset.
Beus 2010.11.04. 12:45:10
Szia Niki!
Végig olvastam a blogod!
....
Őszinte részvétem!
Egyszerűen nem találok szavakat.
Nagyszerű anya voltál akkor és vagy most is, hiszen örökké a kisfiad marad.
Én nem hiszem, hogy ilyen erős tudnék maradni. Ha elveszteném a fiam, vele együtt a lelkem is elveszne. Biztos vagyok benne, hogy meghalnék. Születése után 2hétig még bent kellett maradni, és bent voltam vele végig,és még így is szörnyű volt. Nem hogy a te helyzeted.
Nagyon köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem a blogodra. Még egy ok amiért hálát adhatok azért hogy van a fiam. Igaz most beteg, de ez semmi Bencushoz képest! Köszönöm,Köszönöm!
Isten Áldjon titeket!
Niki 2010.11.04. 12:46:47
Köszönöm szépen Bea!
bogicah 2010.11.11. 17:31:39
részvétem:(