Drága Kisfiam: Ma olvasgattam a Rólad bejegyzett dolgokat a naplóba,és észrevettem,hogy az első közös képünket nem tettem bele.Ezt utólag szeretném megmutatni a Kedves Néniknek és Bácsiknak,akik Téged olvasnak,olvastak!Számomra is a legcsodálatosabb érzés volt először a karomban tartani, olyan hosszú idő után! Soha nem felejtem el ezt a pillanatot.Soha sem felejtem el,milyen szép szemekkel néztél rám,kezemben,hogy izegtél-mozogtál.Hálás vagyok Neked ezért a pillanatért,hogy megadtad nekem. Köszönöm azt is,hogy engen választottál anyukádnak. Nagyon sajnálom,hogy nem maradhattál velem tovább, de szívemben örökké élsz,és mindig nagyon foglak szeretni! Kérlek küldj nekünk egy álommanót ,hogy álmunkban újra velünk lehess! Nagyon szeretlek Kicsi Szemem Fénye!