Ma 4 hete,hogy Bence Angyalka lett.Nagyon gyorsan elszaladt ez a pár hét.De az első hetek borzalmasak voltak.Most is mérhetetlen fájdalmat érzek elvesztése miatt!! Mostmár tudom,hogy jó helyen van a többi kis sorstársával.Álmomban elképzeltem,hogyan is nézhet ki az a világ.Nagyon szépnek láttam,ahol senki nem kivétel.Mindenki ugyan annyit ér.Ott senki sem sír mindenki boldog! Hiszem,hogy itt lennt mindenkinek van egy örzőangyala.Az enyém,Bence.A dolgok amik ujabban történnek semmi sem véletlen.Mindennek megvan a maga miértje...
Drága Kisfiam: Nagyon sokat gondolok Rád,és a sok szép együtt töltött pillanatra.Emlékszek, amikor először tettelek tisztába,olyan ügyetlen voltam :) De aztán hamar belejöttem a gyakorlatba.Már akkor sem ilyedtem meg amikor leszedted magadról azt a fránya csövet.Idővel ,már énis visszatudtam tenni Neked. Olyan jó érzés volt átölelni és a karomban tartani.Sokszor elzsibbadt a kezem de akkor sem engedtelek el.Kihasználtam minden percet.Sosem felejtem el milyen szép szemekkel néztél rám.Amikor pedig rámmosolyogtál,sokszor elsírtam magam az örömtől,olyan jó volt látni,hogy örülsz és szeretsz.Persze pancsikolni is nagyon szerettél,a nővérkék mindig mondták,hogy nevetve tellt el a fürdetésed.Sajnos én nem fürdethettelek, mert éjjel nem lehettem Veled.De nagyon sok mindenre megtanítottál és énis megtanítottalak.Köszönöm ezeket Neked,nagyon sok minden átértékelődött bennem,mint ahogy más emberben is ahogy az életedről olvastak.Mindig emlékezni fogok Rád,köszönöm,hogy engem választottál anyukádnak! Nagyon szeretlek Életem!!!
